RÓLUNK ÍRTÁK
(idézetek)

Százhalombatta 2023
Kedves Nelli!
A Barátság Kulturális Központ nevében ezúton szeretnénk megköszönni
a Batyu Színház Mesemalac című előadását, amit a Battai Napokon mutattatok be
a városunkban élő gyerekeknek.
Köszönjük szépen, hogy egy ilyen jó hangulatú és vidám előadás részesei lehettünk.
Jó volt nézni, ahogy a gyerekek tátott szájjal figyelték az előadást, a történetbe
teljesen beleélték magukat, ahogy kiabálva segítették a malacokat.
Reméljük, hogy munkánk során lesz még lehetőségünk együttműködni.
Még egyszer nagyon szépen köszönjük az előadást.
További munkához sok sikert és jó egészséget kívánunk
Szigetvári József igazgató és Gulyás Melinda művelődésszervező
Kurdi Körzeti Általános Iskola
  Tisztelt Előadó! A héten járt nálunk, kis falunkban, Kurdon és tartott egy szuper előadást a gyerekeinknek.
(Lázár Ervin program ’2022– A leleményes lány)
Nagyon élveztük, köszönjük.
Rendkívüli tehetség hogy egy személyben előadott egy komplex többszereplős mesét úgy, hogy a gyerekeket is bevonta.
További sok előadást és tapsot kívánunk! Szívesen látnánk máskor is! Köszönettel:
A Kurdi Körzeti Általános Iskola egyik pedagógusa, Törőné Kmeticsák Lívia
  Kunhegyesi Hiradó
Mindig nagyon jó mesét hallgatni, de talán karácsony környékén olyan, mintha egy ajándékot kapnánk advent idején.
Az ünnepi készülõdés közepette kicsit megálltunk, elcsendesedtünk.
Váradi László Nagytiszteletû Úr igehirdetésében hangsúlyozta a szeretetet, azokat az emberi normákat,amelyeket ünnepkor és a hétköznapokban is fontos lenne.
Ilyen ajándék volt a Batyu Színház, Holle anyó címû elõadása, melyet a városi könyvtárban nézhettünk meg.
Zsúfolásig megtelt a kíváncsi elsõs, másodikos és negyedikes gyerekekkel a "nézõtér".
Egyszemélyes, kesztyûbábos darabot láttunk, melyet Kontha Nelli bábszínésznõ adott elõ. A mese szórakoztató és természetesen ahogy illik, tanulságos is volt.
  Zirc hírek
Ez állati jó volt!
Batyu Színháztól volt hangos mûvelõdési házunk.
Mesélõ vasaló Vasaló mesélõ
A Betyárnapok lázában égve gazdasszony tüsténkedik otthon, végzi a különbözõ háztartási munkákat, majd mesélni kezd, ám óriásméretû mesekönyvébõl eltûnnek a szereplõk.
Sebaj, ha van egy pár cipõnk, harisnyánk, meg néhány kefénk.
Színházzá alakult át a mûvelõdési ház elõadóterme, bábok voltak a fõhõsök, a résztvevõ gyermekek a mellékszereplõk. Egy régi, még parázzsal üzemelõ vasaló pedig mesélt.
Terítékre került A három nyúl, Sün Balázs, a Török és a tehenek, és hallhattuk Csirió mókuska történetét is.
A szünidõ ellenére sok gyerek volt kíváncsi a Batyu Színház elõadására, s gyorsan partnerei lettek Kontha Nelli mûvésznõnek.
Harisnyából készült nyulakkal indítottak, de Zelk Zoltán meséjében legalábbis a bábszínházasok által életre keltett verzióban az ordas és a ravaszdi játszotta a fõszerepet.
A farkas ugyanis egy fekete férfi félcipõbõl készült, amely talán a pesti utcát koptatta azelõtt, hogy orrán szellõzõnyílás keletkezett volna.
Hosszú zokni faroknak, egy kis pingálás a bõrön, s máris vicsorít.
Komája, a róka hasonló összetételben jelent meg a közönség színe elõtt, csak épp barna cipõbõl volt a teste, piros harisnyából a farka.
A medve maga Nelli volt, aki egy orosz sapkát húzott a fejébe, nem kis ijedtséget okozva ezzel az egyik kisfiúnak.
A gyerekközönség nagyon együtt élt a játékkal. A sünös mesében hangjukkal utánozták az idõ múlását, s kézrõl kézre járatva adták át egymásnak a hét testvér közül legkisebb, ám otthonról mégis kiszoruló sünit, így egyengetve útját a nagyvilágban.
Napocskát is rajzoltak a színésznõvel, a hiányzó krétát ujjukkal helyettesítették.
A bátor vállalkozókból összeverbuválódott gyerekénekkar produkciója következett, majd kasztingolás Móricz Zsigmond színre vitt verséhez.
Nem kellett sokáig hirdetni, hogy "tehén kerestetik": némileg talán meglepõ módon mindjárt sok kicsi kéz emelkedett a magasba.
Így aztán valóban szereplõválogatásra került sor, s amikor összeállt a háromtagú (fekete, fehér, tarka) tehéncsorda, egy apuka elvállalta Mehemed csöppet sem hálás szerepét.
Újabb felvonás következett, melyben már egy fiúcska bújt a megrúgott török bõrébe, majd énekkel, tapssal adta a gyereksereg mindenki tudomására, hogy a dióhéjban nem lakhat bárki, csak Dióbél bácsi!
Vidám órát szerzett a gyerekeknek mûvelõdési házunk.
Kelemen Gábor

  FEHÉRVÁR közéleti hetilap
Semmi dolga a szemlélõdõnek,pusztán olvasni a szemekben.
Bár õk már nagyobbacskák, de a színház varázslata rájuk is hatott.
Batyu Színház, és pogácsák,mézeskalácsok kíséretével bábos téli játékra hívta mega városrész apraját.
Kontha Nelli már az elsõ percben beférkõzött a gyermekek bizalmába, akik pillanatok alatt feledték a mögöttük álló szülõt, és úgy belemélyedtek a játékba,hogy nem vették észre, saját maguk a fõszereplõk.
A Batyu Színház kevés eszközzel, sok közvetlenséggel hozta be a terembe a tél izgalmait, és hagyta ott a szeretet melegét.
A Batyu Színház egyszemélyes társulata valamit tudott...

  Mezõtúri hírek
Egy délutánra különleges szerepet kapott a gyermekkönyvtár, hiszen valóban színházzá változott.
A Batyu Színházból Gergelyi Júlia látogatott el hozzánk és több mint ötven gyermeknek játszotta el a Hófehér és Rózsapiros címû interaktív bõröndös mesét.
A meleg ellenére nagyon jó hangulatban telt a délután, a gyerekek igazi partnernek bizonyultak a játékban.

  Kissomlyó honlapról
Kissomlyó - Szombat délelõtt tizenegy órakor összegyûltek a kissomlyói gyerekek, a kultúrházba várták Hófehért és Rózsapirost.
A Batyu színház elõadásában a két rózsabokorról elnevezett lány történetei elevenedtek meg.
Találkozhattunk jóságos medvével, gonosz törpével, kedves özvegyasszonnyal, és utaztunk együtt a vonaton.
Az egyszemélyes elõadást, melynek megálmodója Kontha Nelli volt, Gergelyi Júlia színes, élvezetes tolmácsolásában láthatta az igencsak aktív kissomlyói gyerekcsapat.
Az elõadás jóságos medvéje éppen ismerkedik a közönséggel.
Az egy órás bábos utazás alatt a gyerekek egérként, patakként, fákként, vagy éppen ezüst halacskaként válhattak az interaktív elõadás részévé.
A program egy pályázat negyedik állomásaként valósult meg, melyet a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár szervezett - tudtuk meg Horváth Teréztõl, a falu kultúrosától.

  Gyereksziget honlap
Június 13-14-én a Gyerek Szigeten a Kiskalász Salátamánia címû lemezével ismerteti meg a lurkókkal a Fekete retekgyerek és a Kóborló Paszternák kalandjait, a Batyu Színház pedig mesés-fõzõs tárgybábos elõadással várja a kicsiket.
Az ízes vonalat követi a Batyu Színház Az elvarázsolt fazék avagy a mesék a konyhából címû elõadása is, melynek legfõbb hozzávalói a só, bors, ökröcske, egy királyi pár, lábos, kanál, demizson, macskajaj... a teljes receptet azonban nem árulhatjuk el, csak annyit, hogy a titkos összetevõk között szerepel Móricz Zsigmond Iciri piciri mûve, két klasszikus magyar népmese és Benedek Elek "sója" is.

  Csimota.hu honlapja
A Csimota varázslatos doboza - Papírszínház
Kontha Nelli a Batyu Színház tagja elsõ alkalommal játszotta a papírszínházat óvodai közönség elõtt.
Az Állatok Világnapjára tervezett mûsor remekül kiegészítette az egész napos programot.
Méhkirálynõ címû meséket késõbb közös játékkal dolgozták fel.
Így sokan lehettek kacsák, méhek, hangyák, békák, stb.
Az óvónénik is megszerették a papírszínházat, és remélik karácsonyra lesz a fa alatt nekik is egy példány!

  Jászkürt.hu honlapja
A Batyu Színház Jászberényben
A Szegény ember gazdagsága
Okos Katica és Magyari Mihály a csodakútnál az erdei tisztáson találkoznak és elsõ látásra egymásba szeretnek, majd négy-öt év múlva látjuk õket, mikor a nincstelenség, a szegénység okán boldogtalanul tengõdnek egymás oldalán.
Igaz mese a vagyonról és a boldogságról. Az elõadás felidézi a magyar mesekincs számos elemét: három kívánság, csodakút, erdõ szelleme, rest macska, stb.
Persze a végén jóra fordul minden - hisz mégiscsak mese az egész!
Röviden ez A szegény ember gazdagsága története.
Az elõadást szerették, szeretik, mert "szépen" népi és "szépen" magyar.
Néhány népmese-motívum segítségével a férfi-nõ kapcsolat, a megismerkedés, a szerelem, a boldog-boldogtalan házasság témáját igyekeztem megírni - néhol humorral, néhol feszültséggel - így bátran ajánljuk az elõadást öt-hat éves kortól mindenkinek, nagy óvodástól - nagyszülõkig! - Albert Péter szerzõ(2008 január)